A Főtaxi története

KEZDETEK

A Főtaxi Zrt. Magyarország egyik legnagyobb taxitársasága, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. Jogelődjét, a Budapesti Automobil Közlekedési Rt.-t 1913-ban alapították, az ország első, míg Európa hetedik taxitársaságaként. Szintén ebben az évben kezdték építeni a VIII. kerületben álló, Kerepesi út 15. szám alatti székházat, amely jelenleg is a Főtaxi Zrt.-nek ad otthont.

A vállalat létrehozása lehetővé tette, hogy a századelőn Budapest automobil közlekedése fejlődésnek induljon, és a gépjármű a mindennapi élet részévé váljon. A Főtaxi alapítója és a társaság szakemberei a nemzetközi műszaki trendeket adaptálták és fejlesztették tovább annak érdekében, hogy a főváros taxihálózata megfeleljen a korszak technikai és motorizációs színvonalának. A hatalmas iparvállalat a fuvarozáson kívül a járművek teljeskörű karbantartását és javítását is ellátta.

A Főtaxi jogelődjének alapítója, Haltenberger Samu (1875-1956) a hazai autóipar történetének egyik vezéralakja. Úttörő szerepe volt a Posta motorizálásában, majd az aradi MARTA autógyár átalakításában is.
Gépészmérnöki diplomáját Budapesten, a Magyar Királyi József Műegyetemen szerezte. Fiatal mérnökként megszervezte a Posta automobilizálását. A század elején tagja volt a fővárosi tanács közlekedési bizottsága ún. házi bizottságnak, amely a főváros kezelésében levő vállalatokat látta el gépjárművekkel, és gondoskodott az autóközlekedés fejlesztéséről. 1912-től az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Rt. Arad (MARTA) vezérigazgatója lett. Közreműködött a budapesti autótaxi-közlekedés megindításában. 1913-tól az Autótaxi vállalat igazgatója, majd vezérigazgatója volt. A Magyar Vasutak Autóközlekedési Rt. (MAVART), a későbbi MÁVAUT, azaz a mai VOLÁN jogelődjének egyik alapítója, és ő tervezte a MAVART Lőportár utcai garázsát is.

A taxizás korai éveiben először Marta típusú autók járták az utakat, majd a "nyalókának" becézett Magomobilok mellé később Fiatokat állított forgalomba a vállalat.

Az ígéretesen növekvő üzletnek kis híján betett az első világháború, azonban a fejlesztéseknek és a bevezetett újításoknak (Drost-rendszer, kocsimosó, autószerelő iskola, kétszemélyes kiskocsik, stb.) is köszönhetően a taxik iránti érdeklődés évről évre egyre gyorsabban nőtt: az 1921 októberében még csak tizennyolc rendelést felvett telefonközponton három évvel később már több mint kétszáz hívás futott át egy nap alatt, a szám pedig rohamosan, a negyvenes évek elejéig 4.500-ra emelkedett.

1941-től a taxi hívószáma: 22 22 22, ezt az évek folyamán megtartotta a vállalat, a Főtaxi jelenlegi hívószáma 222 2 222.

1920-as években az 1915-ben megvett találmány alapján kiépült a Drost-rendszer, ami nevét Drost Tivadar, pontosabban Theodor Drost hamburgi mérnökről kapta. Így Budapest a világon az elsők közé tartozott, ahol a taxiállomásokon taxit lehetett rendelni.

   

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

Az Autótaxi Rt. a háború után 122 gépkocsival MOGÜRT Autótaxi Nemzeti Vállalat néven folytatta működését. Ekkor a magánkézben lévő taxi engedélyeket fokozatosan bevonták, így az Autótaxi vállalat uralta az egész piacot.

1947-ben a vállalat Renault típusú autókkal újította meg gépkocsiparkját, és ezeknél a kocsiknál tűnt fel először a piros-fehér kockasor, mint megkülönböztető jelzés.

A taxizás 1948. márciusában állami kézbe, majd 1952-ben a Fővárosi Tanács kezelésébe került, ekkor kapta a Fővárosi Autótaxi Vállalat nevet.

1960-ban már 900 fölé emelkedett a gépkocsiállomány, a telefonnal felszerelt taxiállomások száma pedig elérte a 100-at. A hatvanas években jelentősen gyorsult az Autótaxi vállalat fejlődése. A növekvő igényekhez új telephelyeket kellett építeni, bővült a tevékenységi kör, és bővíteni kellett a telefonközpontot, valamint a Kerepesi úti épületet is.

A 60 éves évforduló ünneplésekor a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében a taxikat URH készülékekkel szerelték fel. Ezek a taxik mobil forgalomirányító pontként működtek, állandóan az utcán cirkálva figyelemmel kísérték az igényeket, és azonnal intézkedtek. Több mint 2500 képzett sofőrt és közel 1500 darab gépkocsit tudtak forgalomba állítani a csúcsidőkben.

1982-től megszűnt a társaság monopol helyzete a taxis piacon, megjelentek a magántaxik az utakon.

   

A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐEN

1993-ban megalakult a Főtaxi Zrt.

Az utóbbi években profiltisztításra került sor, a klasszikus autókölcsönzési tevékenység helyébe a tartós bérbeadás lépett. Jelenleg a taxi szolgáltatás a piaci követelményekhez igazodó franchise rendszerben történik.

  

NAPJAINKBAN

A 2010-es év a vállalat életében meghatározó jelentőségű volt, hiszen a Budapest Airport által kiírt repülőtéri tenderen a Főtaxi lett a nyertes, így 2010. december 7-óta a Főtaxi kizárólagos hivatalos partnerként szállíthatja az utasokat a repülőtér és a főváros között.

Az elmúlt években a cég által létrehozott Zöldút Program keretén belül gyorsan nőtt a zöld rendszámot viselő Főtaxis autók száma (mára már jóval kétszáz felett jár), melyek közt nem csak Nissanok, Mercedesek és KIA-k, de az elmúlt években futótűzként terjedő Tesla-modellek is képviseltetik magukat.

A Főtaxi folyamatosan vizsgálja, hogy a megváltozott mobilitási környezetben milyen új lehetőségeket és technológiákat tudunk beépíteni a taxi iparágba, illetve Budapest mobilitási ökoszisztémájába a fenntartható jövő érdekében.

Április 1-től egyesül a Főtaxi és a Budapest Taxi, és a továbbiakban Főtaxi néven folytatja tevékenységét. Az egyesülés révén a korábbinál 20%-kal nagyobb flotta szolgálja ki a megnövekedett utazási igényeket és immár több, mint 100 elektromos és több, mint 200 hibrid autó támogatja a környezetkímélő nagyvárosi közlekedést.